3. fejezet- Oh no ...

-Biztos minden rendben ?-faggatott anya, a kocsiban.
-Persze...-néztem továbbra is az utat. Nem akarok beszélni neki a tegnapiról, mert tuti felkapná a vizet, és bemenne a suliba. Na, akkor aztán lenne +1 dolog amiért csesztethetnek.
-Feszültnek tűnsz !
-Jól vagyok !-emeltem fel hangom.-Bocs ...-halkultam el, miután láttam hogy rosszul cselekedtem.-Fáradt vagyok, ennyi az egész ...
-De ha van valami, nyugodtan elmondhatod !
-El fogom mondani !
-Rendben !-pillantott rám, de eltűnt szeméből az aggodalom, helyette az anyai szigor ült ki arcára.
Mikor megérkeztünk azonnal kipattantam a kocsiból.
-Vigyázz maga...-becsaptam az ajtót, majd egyenesen a suliba indultam.

Ha valami bajom volt, mindig kimutattam. Persze el tudom rejteni az érzéseimet, de amikor valami ennyire nyomaszt, azt elfojtani nem lehet. Főleg a mérget, ami belül a felszínre akart törni, de csak fokozatosan. És kit bántok meg ? Egyértelműen aki szeret és óvni akar... utálom magam ezért.

Első órára épphogy beestem, ami díszítéssel telt, hisz az igazgató ma ünnepli a születésnapját. Nagyszerű ...
-Reggelt !-mosolygott jókedvűen Lex.
-Viszont !-válaszoltam unottan.
-Hú ... ennyire jó kedved azért ne legyen !
-Az egész napom ... rossz lesz !-próbáltam 'szépen' fogalmazni.
-Csak most kezdődött ... !
-Már most katasztrófa !-épp rápillantottam, s akkor lépett be a kedves bunkó arc Austin. Ügyet sem vetve egyik ember létezéséről, foglalt helyet a padjában. Persze a munkából sem vette ki a részét .. jó, nem mintha én is csinálnék valamit, de lány vagyok ... ez már egy ok hogy ne segítsek.
Miközben Alexa pakolászott, -rám alig figyelt- én szépen leírtam, hogy mennyire utálom az új sulit, és azt hogy miért pont ide kellett jönnünk.- Unom ...-fújtam ki a levegőt.
-De nem biztos hogy csesztetni fog ...-forgatta meg szemeit.
-Nem biztos ? 100% hisz kinézett magának és tuti hogy folytatni fogja, csak az idegeimen táncol ...-emeltem feljebb hangom, s láttam hogy barátnőm közbe akar szólni, de nem tudott. Pontosabban nem hagytam.- És a végén az lesz, hogy összeveszem anyával, és bűntudatom lesz ... aztán kiderül hogy mit csinál velem ez a bunkó, ő meg feljön és én leszek az osztály lúzere ...
-Roxana ... !
-Utálom azt a gyereket ...
-Rox !
-Elegem van ...-halkultam el a végére.
-Roxana a felsőd !-kidülledt szemekkel pillantottam lejjebb, s akkor láttam hogy a hasam kint van. Persze le akartam húzni, de egy szempillantás alatt eltűnt rólam a póló.

Az osztály, a fiúk nevetésétől, volt hangos. Persze perverz nézésből sem volt hiány. Megfordultam, levettem a textilt egy 'horogról' -ami érthetetlen módon került oda- de amint Mahone sunyi vigyorát megláttam, tudtam: az ő terve volt.
-Szemétláda !-kezem abban a szent pillanatban lendült, s eltalálta arcát.
Hirtelen felállt, majd megragadta karom, s iszonyatos erővel kezdte el szorítani.
-Kurva !-szűrte ki fogai közül.
-Eressz el !-szemem már-már könnyben volt.
-Ezért meg fogsz fizetni te szajha  ... !
-Roxana ... Roxana Maddox ! Mit képzel maga ?-ripakodott rám a tanár. Ekkor vettem észre, hogy melltartóban állok az osztály (és a tanár) szeme előtt.
Ennek nem lesz jó vége ...